Rendszertani hely: osztály: emlősök (Mammalia); rend: ragadozók (Carnivora); család: kutyafélék (Canidae).
Leírás: A Magyarországon is honos vörös rókánál sokkalta kisebb. Testhossza 30-40 cm, a farka 18-30 cm hosszú. Testtömege 1-1,5 kg. Szőrzete sárgás-homokszínű, hasoldalát, pofáját és fülének belső oldalát azonban fehéresszürke szőrszálak fedik. Hatalmas füléről, melynek mérete akár 15 cm is lehet, viszonylag könnyen felismerhető.
Elterjedés, élőhely: Észak-Afrikában, pontosabban a Szaharában, illetve az Arábiai-félszigeten honos. Ezen a területen az évi csapadékmennyiség igen alacsony, kősivatagok, félsivatagos területek uralják a tájat.
Életmód, táplálkozás: Társas állat, kisebb családi közösségeket alkot. Tápláléka után éjszaka jár, a nappali órákban a nap heve elől föld alatti járatokba húzódik vissza. Igen jól ás, járatait jobbára maga készíti. Étlapján rovarok, kisebb hüllők és apró emlősök szerepelnek, de nem veti meg a bogyókat, sőt a madártojásokat sem. Vízszükséglete meglehetősen alacsony, általában nincs szüksége ivóvízre, mert a táplálékból nyert víz elégséges számára.
Szaporodás és egyedfejlődés: Vemhességi ideje 50-51 napig tart, az utódok száma általában 2 és 4 között van. A születésükkor mindössze 50 grammos kölykök egy év elteltével érik el az ivarérettséget. Fogságban akár 12 esztendeig is élhetnek.
Érdekességek: A sivatagi róka fülei sokak szerint azért nőttek nagyra, hogy az állat fülein keresztül hőt adjon le. Még a középiskolai tankönyvekben is szerepel ez a példa. Való igaz, hogy sok trópusi állat hűti magát oly módon, hogy vérét fülein át áramoltatja, ahol a vékony bőrön keresztül le tudja adni a felesleges hőt. Jó példa erre az afrikai elefánt, és még számos más állatfaj. A sivatagi róka azonban a forróság elől kotorékába húzódik, s csak éjszaka merészkedik elő. A sivatagban viszont éjszaka a forróságot metsző hideg váltja fel, hiszen a felhőtlen égbolt nem tartja vissza a légkör hőjét (éppen emiatt a nagy hőingás miatt mállanak a sivatagi kőzetek homokká). A hidegben pedig még a sivatagi róka sem akarja hűteni magát. Ráadásul a sivatagi róka fülkagylóit bunda borítja, amely tovább nehezíti a hőleadást. A hatalmas fülek az irányhalláshoz kellenek, állatunk ugyanis az éj sötétjében leginkább füle segítségével kutatja fel zsákmányát. Ahhoz, hogy a hangok alapján tudjon vadászni, nemcsak az egészen halk neszeket kell meghallania, hanem azt is nagyon pontosan kell érzékelnie, hogy a hang pontosan honnan jön. Ezt segítik elő a hatalmas fülek. |